Krisztina

Az élet teljessége

Abból ismerjük fel,
hogy benne élünk és Ő mibennünk,
hogy saját Lelkéből  adott nekünk (1Jn 4, 13).

Végtelen vágyak és véges lehetőségek:
ez az emberi sors.
Természetfölötti életünkre éppen
a fordítottja áll:
végtelen lehetőségek és véges vágyak.

Nincs fogalmunk Isten ajándékáról — és ezért igényünk sincs rá.

Mint kereszténynek tudnod kell, hogy ez a szó: Isten, személynév, személyes Valakit jelöl, aki saját létének gazdagságából hívta létre a világmindenséget, szeretetből, céltudatos elgondolás szerint — és benne téged.

Veled is terve van.

Értelmet és szabad akaratot adott neked, isteni hasonlóságot, hogy számára több lehess, mint a látható világ:
egy ember,
egy “te”,
aki szeretetére szeretettel válaszolhat szabad elhatározásból.

A barátságot nem lehet erőltetni, az a szívek közössége, s ezért mindig kölcsönös ajándék, még az Isten–én kapcsolatban is.

Isten az emberre — a test-lélek egységre — kettős feladatot bízott:
tökéletesítse a teremtést,
vagyis hajtsa szellemének uralma alá, a szellem éltetése alá az anyagot,
— ez az anyag megszentelése általunk;
tökéletesítse önmagát,
vagyis tegye magáévá az isteni akaratot: vállalja a szeretet kettős parancsát a saját szűk önzése helyett
— ez a mi megszentelődésünk Isten által.

Isten megadja erre a lehetőséget: a megszentelő kegyelem részesedés az isteni természetből. Fizikai részesedés ez: alkalmassá tevés, hogy Isten működni tudjon bennünk és általunk.

Isten szent, és mi is szentek vagyunk, Isten örök és változatlan, a mi szentségünk: Istenbe-kapcsoltságunk lehet nagyobb vagy kisebb mértékű.

A kegyelem: Istenhez tartozás. A bűn: kegyelemhiány, melynek eredménye az isteni élet csökkenése, vagy akár teljes kizárása.

Istennel való kapcsolatunk mintája és példaképe a megtestesülés titka. Ott az Örök Ige egy valóságos, de “személytelen” emberséget vesz föl, itt a saját ösztönös énjét teljesen felszámoló, “személytelenné” nemesedett élet adja magát kölcsön, és lesz szeretett fiú ő is: egy “Jézus” az Atya szemében.

Neki növekedni kell, nekem kisebbednem. Ez az egész lelkiélet.

Amennyire sikerül a saját akaratod helyett az istenit érvényesíteni, annyira jár át a Szeretet, az isteni életközösség Lelke. Ez az a tűz, melyet Krisztus küld, de ezt a lángot nemcsak elfogadni, hanem kioltani is képes vagy.

Légy minél tökéletesebb nagyítólencse, melyen át mások számára is felfoghatóvá lesz a láthatatlan élet.

Istenről legyen Istenhez méltó fogalmad. A Tízparancs érvényben van ma is: faragott képet ne csinálj magadnak. Isten olyan, amilyennek a hit mutatja, ne torzítsd el arcát se ijesztő rémnek, se szakállas öregnek, vagy velünk nem törődő hatalomnak. Ez mind képfaragás, ízlésed vagy bűneid igénye szerint.

Akiben Krisztus él, az elérte az élet teljességét.

Kár lenne, ha csak a halál szent közelségében döbbennél rá, hogy milyen érték volt élni!
Szent-Gály Kata